Miért ne zsírozzuk, pasztázzuk a féktárcsák felfekvő felületétvágólapra másolva!

 

Fékszerelvény

 

 

Az indokok, amiért ne zsírozzuk, pasztázzuk a féktárcsák felfekvő felületét:

 

A legtöbb autószerelő lelkesen bezsírozza a tárcsa és kerékagy találkozási felületét mondván, nehogy összerozsdásodjanak és ezáltal a jövőben nehezen lehessen szétválasztani a két alkatrészt egymástól. A szándék érthető részükről és még precízséget is sugall egy laikus autó tulajdonos részére, de sajnos ezzel a művelettel rengeteg kárt okoznak. Naponta találkozunk komoly szakemberekkel, akik csak mosolyognak, amikor szóba kerül ez a kenegetős téma, mert egyszerűen meg vannak győződve arról, hogy „kenni kell, mert régen is kentük, most is kenjük és soha nem volt belőle probléma”. Igen ám, de ha egyszer elgondolkodnának azon, hogy a gyárakban vajon miért nem kenik meg az újonnan összeszerelt autók tárcsát és kerékagyait.  Esetleg egyszer elolvasnák a nagyobb (ATE, BOSCH, TRW, EBC Brakes), féktárcsa gyártók által kiadott felszerelési utasításokat, akkor könnyen érthetővé válna, hogy veszélyes az a gondoskodás, amivel védeni kívánják az említett alkatrészeket a korróziótól.

 

Tehát a konkrét kérdésre rátérve eléggé egyszerű és logikus a válasz. Az a felület, amire felfekszik a tárcsa a kerékagyon, az normális esetben teljesen sík. A tárcsának a felfekvő felülete, amivel illeszkedik a kerékagyhoz, szintén sík felület. Ezeket a bázisfelületeket teljesen sterilen kell tartani annak érdekében, hogy a féktárcsa pontosan úgy fusson, mint ahogy a kerékagy fut. Bármilyen idegen anyag kerül az agy és a tárcsa felfekvő felületei közé (nem tud megfelelően hozzásimulni, tökéletesen felfeküdni), következésképpen megváltozhat a geometriai egytengelyűség, ami aztán a tárcsa oldalütéséhez vezethet, ebből következik a DTV, ami csak idő kérdése.

 

Maga a zsír, paszta is okozhatja a két felület mértani eltartását, eltávolodását a tökéletes felfekvési állapottól, ezért az autógyárak sem használnak paszta szerű kenőanyagokat ide. Viszont ami még inkább valószínű, hogy a zsírokban, pasztákban eleve benne lévő vagy a szerelési művelet közben belehulló, megtapadó porszemek, netán még a porszemek méreténél is nagyobb szennyeződések akadályozzák a tökéletes felfekvést. Ugye ez könnyen elképzelhető?

 

A kerékagy és tárcsa találkozásánál egy szennyeződés, ami mondjuk 0,05 mm (ez egy vékonyabb hajszál vastagságának felel meg), és minimális ütést eredményez az agy átmérőjénél mérve, az a tárcsa legnagyobb átmérőjénél már 2-3 szoros érték is lehet (ez a tárcsa méretétől függ), így akár 0,1-0,15 mm!!!

A szakemberek és gyártók által elfogadott maximális ütés a tárcsa legnagyobb átmérőjén mérve 0,05mm körüli érték (járműtől függ). Tehát egy darab öt század milliméteres porszem miatt már kétszer akkora ütés lesz az ütés a tárcsánk fékszalagján mérve, mint amitől akár néhány ezer kilométer múlva kialakulhat az a jelenség, amitől fékezéskor vibrál a fékpedál, majd később a kormánykerék és aztán az egész kocsiszekrény.

 

A változó vastagság, DTV kialakulásának folyamata, animáció (hang nélkül):

 

INNEN SIKERESEN KITÖRÖLTEM A RAJZOS VIDEÓT!
LÉGYSZI TEDD MAJD VISSZA LACI. BOCS!
.
.
Aztán a pulzálást, vibrálást a DTV-től, tehát a változó vastagságú tárcsától érezzük a járművön, ami pedig abból alakul ki, hogy a tárcsa felszerelés utáni ütése nagyobb mint a gyártók által megadott, engedélyezett határértékek. 

 

ITT LÁTHATOD: GARANCIÁLIS ALAPFELTÉTEL A SZAKSZERŰ FÉKTÁRCSA FELSZERELÉS ÉS ELLENÖRZÉS

 

SAJNOS SOKAN ÍGY GONDOLKODNAK ERRŐL!

 

Ahhoz, hogy ellenőrizzük a fent említett mérési határértékeket és ezzel megóvjuk az ügyfeleinket a felesleges költségektől, ami abból következik, hogy ütnek a frissen felszerelt tárcsák és előbb vagy utóbb ez érezhető is lesz az autón belül is.
Mit is kéne tennünk?
Meg kéne mérnünk felszerelés után a tárcsák ütését?
Mivel kéne megmérni?
Mérőórával?
Nincs is ilyen mérő óránk.
Meg különben is, minek mérni, majd visszavisszük a tárcsát ha vibrál, hogy gyártási hibás…..

Mérőóra

 

A vibrációról bővebben itt lehet olvasni: fék pulzálás

AKKOR A FORGÁSIRÁNYRÓL IS BESZÉLJÜNK PÁR SZÓT!

 

A mintázat nélküli féktárcsák esetében többnyire mindegy, hogy melyik oldalra, melyik tárcsát szereljük, viszont a mintával ellátott féktárcsáknál visszatérő téma, hogy milyen szempont szerint lehet eldönteni a féktárcsák forgásirányát. Ezt a kérdést úgy is megközelíthetjük, hogy melyik minta kerüljön jobbra vagy balra.

GD vagy más néven Turbo Groove féktárcsák forgásiránya

Habár a fenti képen nem magyar nyelven olvashatók a feliratok, de mégis jól értelmezhető.
Figyeljünk oda, mert csak az ábra szerint felszerelt féktárcsáktól várhatjuk el, hogy megfelelően működjenek, tehát fordítsunk gondot a mintázat megfelelő állására felszerelés előtt.

Hasonló témájú cikkek itt: gyakran feltett kérdések »