Meddig megfelelő a felülete egy használt féktárcsának az új fékbetéthez?

Ne dobjunk el egy olyan féktárcsát, ami még sokáig használható!

Nemrég rendelt és cserélt Yellowstuff fékbetétet egy ügyfelünk a Jaguar-ján, amin a képen látható EBC-USR típusú, kb 40e km-t futott, gyönyörű állapotban lévő tárcsa van (1. kép). Természetesen azonnal akadt egy „szakértő”, aki megállapította, hogy -„ennyire csúnya, barázdás tárcsát már nem szabad használni egy új betéttel”.
Nem értünk egyet, és ezért összehasonlításképp mutatunk egy olyan tárcsát is, aminek valóban csúnya a felülete (2. kép). Mitől ilyen vagy olyan a felület? Az alábbiakban átnézzük a kérdést.

• 1. kép

• 2. kép

• Nem dobhatunk el egy olyan tárcsát, ami még használható!

Mindenki tudja, hogy a legjobb lenne minden esetben új féktárcsát és fékbetétet használni, de miután (szerencsére általában), a tárcsa hosszabb életű mint a betét, így sokszor egy használt tárcsához kell új fékbetétet választanunk. Ilyenkor egy többé-kevésbé barázdás acél felület és egy viszonylag sík felületű súrlódó anyag találkozik egymással, ami nem valami szerencsés dolog. A feladat az, hogy mielőbb teljes felületükön érintkezzenek egymással. EZÉRT ALKALMAZ AZ EBC BEKOPTATÓ, BEJÁRATÓ RÉTEGET A FÉKBETÉTEIN. Ez az egyedülálló megoldás lerövidíti a két felület összekopási idejét.

Mikor kötelező a csere?

Minden tárcsának van minimum vastagsági mérete, ami általában rá van írva egy olyan helyen, ahonnan nem tud lekopni, de a weboldalunkon is megtalálható minden tárcsánál ez az adat. Addig alkalmas biztonságos közlekedésre, amíg a minimum értéknél vastagabb.
A közhiedelemmel ellentétben az elvékonyodott tárcsák elsősorban nem csak eltörés, repedés miatt életveszélyesek hanem azért, mert a tömegveszteségük miatt durván leromlik a hő elvezetési képességük, ami miatt a kiélezett helyzetekben, brutálisan megnövelhetik a féktávot!

Elérkeztünk a barázdákhoz.

Minden féktárcsa barázdásodik a használat során, de nem mindegy ennek a jelenségnek a mértéke, ami persze sok mindentől függ. Optimális esetben azonos márkájú, együtt vagy egymáshoz fejlesztett tárcsákat és betéteket használunk, ráadásul valami jobb „családból valót”, mert feltételezhető, hogy ezek kevésbé bántják egymást, és megtérül a többlet kiadásunk élettartamban és fékteljesítményben. Az ilyen párosításoknál jó esetben, egy szép,fényes felület képződik, apró barázdákkal, mint ahogy azt az (1.kép)-en láthatjuk.
Jól látható különbséget mutat a másik (2.kép), ami egy nem megfelelő párosítás eredménye. Ebben az esetben egy lényegesen mattabb és durván barázdált felületet alakult ki néhányszáz kilométer megtétele után, ami a tárcsa „puhaságára utal”. Figyelmesen megnézve, apró kis buborékok, zárványok is felfedezhetők a felületen, ami arra enged következtetni, hogy nem megfelelő tömörségű az öntvény és ezért a fékbetét marja, érdesíti a felületét.

Esztergáljunk vagy ne esztergáljunk?

Aki nagyon precíz akar lenni, akár egy vékony felületi esztergálással „újjá varázsolhatja” a használt tárcsák felületét, amikor új fékbetétet épít be az autójába. NAGYON FONTOS, HOGY A MINIMUM ÉRTÉK ALÁ NEM MEHET A VASTAGSÁG ILYENKOR SEM!!! Azt is figyelembe kell venni egy ilyen műtétnél, hogy a mai szakirodalom szerint csakis az autó tengelyén történő felszabályozást tartják elfogadhatónak a szakemberek, ami viszont egy kissé megdrágítja a beavatkozást. Itt ismét meg kell említeni EBC Brakes által kifejlesztett bejárató vagy bekoptató réteget, mert ez a technológia segít a kisebb mértékű barázdák elsimításában, csökkentésében, ezáltal lerövidíti a bejáratási időt (ingyen).

Záró gondolatként.

Azt mondhatjuk, hogy azok a féktárcsák, amelyek megfelelő minőségűek és megfelelő fékbetéttel voltak használva, többnyire egészségesen bordázott felületűek lettek, tehát beavatkozás nélkül használhatók egy új fékbetéttel (javasoljuk a bejárató réteges fékbetétek használatát).
Azok a féktárcsák, amelyeknek egy fékbetét élettartama alatt durván kopott és barázdált lett a felülete, sajnos többnyire minimál méret alá vannak kopva, és így menthetetlenek. Amelyeknek kevés futás után, rövid idő alatt válnak túlzottan kopottá, barázdássá a felületük, azoknak pedig vagy az anyaga hibás vagy esetleg nem megfelelő fékbetéttel lettek párosítva.

A fent leírtak nem illeszthetők konkrét helyzetekhez addig míg nem ismerjük az összes tényezőt, de reményeink szerint, hasznos útmutatást nyújt az érdeklődőknek.