logo image

Motorok és robogók tárcsáját is kötelező ellenőrizni felszerelés után!

„Igen ám, de akkor ahhoz műszer is kéne, meg idő sincs rá és különben is csak ritkán fordul elő, hogy reklamál egy ügyfél.”

Ezt nemrég mondta nekünk egy szerelő, aki visszahozott egy olyan tárcsát, ami miatt megbukott a műszakin az ügyfele motorja. Miután nemrégen szerelték fel az új EBC tárcsát, kézenfekvőnek tűnt, hogy gyári hibás lehet a termék és ezért mi kiküldtük a gyárba, de onnan hamarosan visszaküldték, hogy szereléstechnológiai hibára vezethető vissza az eset.
Ebből is látszik, hogy a motorok és robogók tárcsáját is kötelező ellenőrizni felszerelés után ugyanúgy mint az autók tárcsáit!
Legtöbbször persze a motorosok lesznek áldozatai a szerelési hiányosságoknak, mert a szerelő a gyártóra mutogat, a gyártó meg a szerelőre, aki nem viszi el a balhét. Aztán mi kapjuk a kérdéseket, amikre válaszolunk és meg is értik a motorosok, de akkor már bebukták a tárcsa meg a szerelés árát, meg a vizsgadíjat stb...
Ekkor döntöttünk úgy, hogy az alábbiakban felkészítjük azokat a motorosokat és szerelőket, akik fogékonyak a témára.

 

Tehát van egy tárcsánk, ami miatt ugrott a vizsga!
Mérésekkel viszonylag gyorsan kideríthető, hogy mi okozta az elégtelen fékhatást.

  • motor féktárcsa mérés

  • motor féktárcsa mérés után

motor féktárcsa mérés
motor féktárcsa megmérve

A mérések utáni fotókon látható, hogy egy területen elvékonyodott az anyag és itt 4,41mm-t mért a mikrométer, míg a legnagyobb vastagság 4,45mm.
Ezek a különbségek, csak azon a felületen mérhetők, ahol a betét érintette a tárcsát, viszont az érintetlen felületeken nem mérhető vastagság különbség, tehát ebből az következik, hogy utólag, vagyis a használat során alakult ki ez a méretkülönbség.

Itt egy animáció, ami ugyan autó tárcsát mutat, de a motoroknál is ugyanez játszódik le: https://www.youtube.com/watch?time_continue=2&v=Of_ZJ1RQm9g

Sajnos ez elég gyakori jelenség, mert akár szennyeződés, (porszem, vízkő) vagy valamilyen felületi sérülés a kerékagyon, (talán egy korábban túlhúzott felfogató csavar vagy nem egyforma nyomatékkal meghúzott csavarok), esetleg az új tárcsán lévő és rajtahagyott fém sorja, de még a kerékcsapágy hibája is okozhatja azt, hogy nem fekszik fel tökéletesen a tárcsa.

Azért kell minden esetben a felszerelést követően azonnal megmérni az oldalütést egy állványos vagy flexibilis szárú indikátor órával (aminek az ára talán 5-10e forint), mert már ekkor kiderül, hogyha baj van és megelőzhetjük a vastagság különbség kialakulását, ami miatt majd pulzálni kezd a fék vagy fékerő problémákat mérnek a vizsgáztatáskor. Az első kerekeknél jobban érezhető, érzékelhető az ilyesmi, de a hátsó fékek esetében inkább csak a műszerek jelzik a problémát. Persze az már régen rossz, amikor érezni is lehet vagy a vizsgán derül ki a hiba, mert ekkor már javíthatatlanok a tárcsák.  Ezért minden szerelőnek legyen egy indikátor órája, meg tíz perc ideje és annyi lelkiismerete, hogy nem engedi útjára az ügyfelét ellenőrzés nélkül. Könnyen ki lehet számolni ezek után, hogy a feltelepítést követő ellenőrző mérés lényegesen olcsóbb, mint megbukni a műszaki vizsgán és a tárcsát kidobni!!!

Ez a „betegség” egyébként az autó tárcsáknál is komoly gondot okoz, amiről akár többet is megtudhatsz itt: fék pulzálás

A motorosoknak sokkal jobban kell figyelniük a felszereléskor az ellenőrzésre, mert amikor már érezhető vagy a fékpadon kimutatható a hiba, akkor javíthatatlanná válik a motorkerékpár tárcsa. (az autótárcsák még ekkor is javíthatók, nézd meg itt: féktárcsa felszabályozás professzionális Hunter és Pro-Cut berendezésekkel

 

Annyira súlyos probléma ez világszerte, hogy évente több ezer tárcsa kerül ez miatt kukába, ráadásul hatalmas viták és perek is kerekednek belőle, de ezek ellenére is csak elvétve találunk róla szakirodalmat vagy megfelelően érthető oktató videót.

Motorkerékpár tárcsa és kerékagy mérés:

 

A fenti videón látható, hogy egy motorkerékpár hátsó tárcsáján 0,008” (tehát nyolc ezred col, ami 0,2mm ) oldalütést mérnek, aminek a kiváltó okát is rögvest megkeresik és ez nem más, mint a kerékagy felfekvő felületén mérhető eltérés a síktól, ami 0,002” (ez átszámítva 0,05mm). Azt is láthatjuk, hogy amikor felszerelik az új tárcsát és ellenőrzik, akkor ismét mutatja a mérőóra azt az oldalütést, ami korábban is mérhető volt. Ez bizonyítja hogy ha bármilyen eltérés, hiba mérhető a kerékagy felfekvő felületén, az a tárcsán még komolyabb mértékű oldalütést produkál a nagyobb átmérő miatt.
Aztán, hogy miként javítják a feltárt hibát, azt a filmen már nem láthatjuk, de nem is ez volt ebben a filmben a lényeg, hanem az ellenőrzés szükségessége.

Van még egy érdekes kérdés, amit szeretnénk mindenkinek a figyelmébe ajánlani:

A legismertebb motorkerékpár gyártók által megadott tűréshatárokra a féktárcsa oldalütés tekintetében (angolul a „runout limit” kifejezés a leggyakoribb), 0,1 és 0,4mm közötti értékek vannak leírva a „service manual” kiadványokban. Ez rendkívül furcsa, már csak azért is, mert az autók esetében az ugyanilyen szakirodalmakban ezek az értékek 0,05 és 0,1mm között változnak. Tehát ezek szerint az autó féktárcsáknak az oldalütés tűrése lényegesen szigorúbb vagy ha úgy tetszik precízebb, mint a motorkerékpároké. Ezzel mi nem nagyon tudunk egyetérteni, miután a motoros fékalkatrészek és általában a motoralkatrészek az ismereteink szerint finomabb, pontosabb, tehát precízebb szerelést igényelnek.
Ráadásul a tapasztalataink alapján semmivel sem szabad felületesebben kezelni a motorkerékpárok tárcsa ütését, mert ezeknél ugyanolyan veszélyes a DTV kialakulása, mint az autóknál. Kivételt, talán a szegecselt, önbeálló vagy úgynevezett úszó tárcsák jelenthetnének, amelyeknek van egy önbeálló, flexibilis képessége, ami természetesen nagyobb toleranciát enged mint a fix vagyis merev kiképzésű tárcsák.
Mindent egybevetve, mi az általunk elfogadható és saját motorkerékpárjainkon is alkalmazott, az alábbiakban ismertetett értékeket javasoljuk minden motorosnak és szerelőnek.

Az alábbi rajz összefoglalja a felszerelést követő ellenőrzési, mérési teendőket:

  • mérőórával ellenőrizni kell a tárcsa oldalütését (max 0,05-0,1mm) (úszó tárcsáknál esetleg nagyobb is lehet) (lásd feljebb)
  • a fenti értéknél nagyobb tárcsa ütés esetén, kerékagy ellenőrzés és tisztítás, esetleg megmunkálás
  • a kerékagy mérőórával történő oldalütésének mérése a felfekvő felületen (max 0,01-0,02mm)
  • mikrométeres tárcsa anyag vastagság ellenőrzés 8 átlós ponton (max 0,012mm tűrés)
  • a fenti irányértékekhez képest bármilyen eltérés tapasztalható, meg kell vizsgálni a kiváltó okot

mérés ellenörzés

Az adatok, értékek az általunk végzett gyűjtésekből és az alább felsorolt forrásokból származnak.

BlackShadow Brit féktárcsa javító, építő cég:
http://blackshadow-uk.co.uk/Fitting.html

Bendix / Technikai közlemények:
https://www.bendix.com.au/news/disc-thickness-variation-dtv-issue-14

Néhány neves motoros „mágus” véleménye.

Ötven éve a motorversenyzők mechanikusa Petró Bandi bácsi, aki szerint a tárcsa oldalütés 0,05 és 0,1 között lehet.
Csunderlik Csaba a Prop-Tech mérnöki Kft vezetője szerint is egy tizeden belül kell lenni a motor tárcsa oldalütésnek.
Hori vagyis Horváth Laci, aki sérült vázakat és féktárcsákat javít, szintén azt állítja, hogy 0,1mm-es ütésnél nem lehet több.
Racskó László a Racsi bontó alapítója és most a HOKAYASU motorszerviz vezetője szerint 0,1mm már túl sok oldalütés.
A motorkerékpár szerelők által jól ismert oktató, Frecska János is legfeljebb a 0,1mm-es értéket tartja elfogadhatónak

Csak a fentiekben leírt ellenőrzések és elemzések elvégzése után lehetünk biztosak abban, hogy károsodás nélkül működik majd hosszú távon a felszerelt tárcsa

féktárcsa mérés ellenörzés

Legtöbben csak akkor kezdenek méregetni, amikor már baj van és ilyenkor persze nagy meggyőződéssel bizonygatják hogy a tárcsa gyárilag hibás

A fenti videón látszik, hogy kb. 0,25mm oldalütést mér a műszer.
Igen ám, de ezt akkor kellett volna megmérni, amikor felszerelték az új tárcsát, és nem akkor, amikor néhány hónap múlva és néhány ezer kilométer megtétele után megbukott a motorkerékpár a műszaki vizsgán. Na és miért bukott meg? Hát azért, amit egész idáig feszegettünk!

Természetesen akkor is ütött ez a tárcsa, amikor felszerelték, de vagy azért, mert nem mérték meg vagy azért mert elhitték, hogy 0,3mm ütés még tűrésen belül van, nem foglalkoztak ezzel a témával, hanem útjára engedték a gyanútlan motorost. Aztán eljött a vizsga napja, amikor kiderült a fékerő mérő műszerek által, hogy az időközben kialakult DTV (vastagság különbség), miatt már pulzál a fék. Ekkor a motoros nagyon mérgesen visszament a szervizbe, ahol megmérték a tárcsát (ahogy az a fenti videón is látható), és megmondták neki, hogy a tárcsa nem fut megfelelően és ezért bukott meg a motor.
Talán, még a szerelő sem tudta, hogy ha gyárilag hibás lenne a tárcsa, akkor már a felszerelést követően, hazafelé észrevette volna a rázást vagy pulzálást fékezéskor a motoros.

Ezt követően értesítettek minket, hogy gyári hibásnak ítélik a féktárcsát. Miután megkaptuk és megmértük, akkor megállapítható volt a tárcsán, hogy azon a felületen, ami érintkezett a fékbetéttel, már bele kopott bizonyos mértékű vastagsági különbség, míg a betét által nem érintett felületeken az oldalak teljesen párhuzamosak. Amennyiben a tárcsa gyári hibás lenne, akkor azokon a felületeken is mérhető lenne a vastagság különbség, ahol nem találkozott a tárcsa és a betét egymással.

Minden hasonló esetben, és bizony itt is látható nyoma van annak, hogy miért nem futott rendesen a tárcsa, mert a használat során a kerékaggyal érintkező felületek jelzik a hibákat.Benyomódások vagy kifényesedések mutatják meg azt a pontot, ahol jobban érintkeztek, míg máshol kevésbé, és ezáltal a síktól eltávolodtak a felületek. Ezek miatt a pici eltérések miatt, aztán a tárcsa külső kerületén már károkat okozó mértékű oldalütések jelentkeznek, amiket elkerülhetünk ha az ellenőrző mérésekkel felderítjük őket.

Mindent összevetve az a korrekt megoldás, hogy minden feltelepítéskor mérjünk és ne fogadjuk el a 3-4 tized oldalütést, hanem törekedjünk a 0,1mm alatti értékek elérésére!
Ezzel aztán megmenthetünk sok olyan féktárcsát (vagyis pénzt), ami amúgy a vastelepre kerülne...

Hasonló témájú cikkek itt: gyakran feltett kérdesek