Leggyakoribb fékhibák az autókonvágólapra másolva!

KORMÁNYKERÉK REMEGÉS, CSAK FÉKEZÉSKOR

Azoknál az eseteknél, amikor a kormánykerék vibrációt nem fékezéskor, hanem gyorsításnál vagy guruló helyzetben észleljük, nagy valószínűség szerint nem fékproblémára vezethető vissza a kiváltó ok. Ráadásul akkor sem mindig a fék lessz hibás a dologban amikor kimondottan fékezéskor érezhető a remegés. Okozhat ilyen érzést akár egy gumiabroncs vagy a futómű valamelyik hibás alkatrésze, de még a féltengelyek is képesek ilyen lüktető tüneteket produkálni. Az említett okok mellett többnyire a következők miatt érezhetünk pulzálást fékezés közben.

• Legtöbbször ez a jelenség jelzi a DTV-t (Disc Thickness Variation), azoknál a féktárcsáknál amelyeknél valami miatt kialakult ez az elváltozás. (erről bővebben itt)
• Ritkább esetben súlyos túlmelegedés miatt forró pontok (hot spots), alakulhatnak ki, amelyek a tárcsa szerkezetében torzulást okozhatnak.
• Amennyiben egy új tárcsa felszerelése után azonnal ezt a jelenséget tapasztaljuk, akkor esetleg gyári hibás a féktárcsa vagy hatalmas az oldalütése.

FÉKPEDÁL PULZÁLÁS, REMEGÉS FÉKEZÉSKOR

• Gyakran ez a jelenség is jelzi a DTV-t (Disc Thickness Variation), azoknál a féktárcsáknál amelyeknél valami miatt kialakult ez az elváltozás. (erről bővebben itt)
• Ritkább esetben súlyos túlmelegedés miatt forró pontok (hot spots), alakulhatnak ki amik a tárcsa szerkezetében torzulást okozhatnak.
• Amennyiben egy új tárcsa felszerelése után azonnal ezt a jelenséget tapasztaljuk, akkor esetleg gyári hibás a féktárcsa vagy hatalmas az oldalütése.
• Olyankor is tapasztalhatunk ilyet, amikor hónapokig állt egy autó és a féktárcsáin komolyabb rozsdaréteg képződik, kivéve azt a területet, ahol a fékbetétek érintkeztek a tárcsákkal. Ilyen esetben mindaddig érezhetünk és hallhatunk pulzálást fékezéskor, amíg le nem kopik a rozsdaréteg. (súlyosabb esetekben akár gépi beavatkozás is szükséges)

TÚLZOTTAN KEMÉNY, MEREV PEDÁLÉRZET

 

• Akár mechanikai akadályok is állhatnak a pedál útjában ezzel meggátolva annak benyomását, (egyszerűen odakerült, gurult valamilyen tárgy az utastérből)
• Esetleg a vákuumos fékrásegítő hibája is okozhat ilyen hibajelenséget, mivel ilyenkor csak a lábunk erejével nyomjuk a főfékhengert, amihez természetesen nem vagyunk hozzászokva.

  • 

• Legtöbbször mégis a fékbetétek felelősek azért, hogy kőkeményen nyomjuk a fékpedált, de egyszerűen nem akar olyan mértékben lassulni az autó, mint amennyire mi szeretnénk. Felüvegesedik a felülete és csak siklik az acél tárcsa tükör sima felületén. Tipikus jele ez annak, hogy nem az adott terhelésnek megfelelő a fékbetét, de az is lehet, hogy különböző minőségű betétek vannak az első és hátsó tengelyeken, és ez miatt nem tudnak szinkronban működni egymással, így máris túlterheljük valamelyiket. (nem azonos fékbetéteknek, nem azonos a súrlódási és hőmérsékleti tulajdonsága sem)
• Túlzottan elkopott fékbetétek is okozhatják, mivel ezeknek már lényegesen gyengébb a hő elvezetési képességük és ez miatt hamar túlterhelhetők.
• Ugyanez történhet a túlzottan elkopott féktárcsák esetében is, mivel ezeknek a hő elvezetési képessége is rohamosan romlik, ahogy fogy az anyag vastagsága, vagyis az anyaguk tömege.
• A versenyzők rémálma az úgynevezett „fading” (fék fakulás, halványodás), amikor a pedálérzet kemény és a fékhatás egy folyamatos csökkenést mutat. Ennek kiküszöbölésére találták ki a verseny fékbetéteket, amelyek viszont kis terhelések mellett teljesítenek gyengén. (Kivéve az EBC Brakes által kimondottan erre fejlesztett néhány fékbetét típust)

TÚLZOTTAN PUHA, SZIVACSOS PEDÁLÉRZET

Többféle oka is lehet, de leginkább a fékfolyadék vagy a fékcső szokott gyanús lenni az ilyen esetekben.

• Amikor még hideg a fékrendszer és már ezen is tapasztalható a bizonytalan nyomáspont érzete, akkor a gumi fékcsövek tágulása is okozhatja a jelenséget.
• Gumiból készült féktömlők esetén egy bizonyos idő elteltével számíthatunk kirepedezésre és akár szivárgásra is, ezért rendszeresen ellenőrizni kell az ilyen csöveket.
• Meleg és túlmelegedett fékrendszerek esetében a legtöbbször akkor érezhető a szivacsos, bizonytalan nyomáspont, amikor a fékfolyadékban gázbuborékok képződnek. Amikor visszahűlt a rendszer, akkor ismét minden fékezés feszessé válik. Ilyen esetben egy fékfolyadék cserével csodát tehetünk. (Nem érdemes megvárni a pedálon érezhető jeleket, 2 évente cseréljünk fékfolyadékot!)

FÉKEZÉSKOR SÚRLÓDÓ, RESZELŐ HANG

Fékezéskor szinte minden esetben vannak vibrációk, rezgések amiket vagy hallunk vagy nem, de ha hallható, akkor mindenképp foglalkozni kell vele, mert komoly gondokat jelezhet a zaj.
Hosszabb ideig nem használt járműveknél gyakran előfordul, hogy korrózió alakul ki a féktárcsa felületén és amikor először fékezünk, akkor ijesztő morgást hallat, de ez többnyire néhány fékezés után megszűnik.(Súlyosabb esetben forduljunk szakemberhez!)
Van amikor egyik pillanatról a másikra reszelős morajlások érkeznek a féktárcsák vagy fékdobok felöl, és ekkor többnyire valamilyen idegen anyag (kő, sár, törmelék), kerülhet a fékbetét érintkező felülete és a tárcsa vagy dob acél felülete közé, amit aztán jó esetben néhány fékezés után kidob magából a rendszer. Természetesen haladéktalanul és óvatosan szakemberhez kell kanyarodni, ha ez a zaj nem múlik el néhány fékezés után.
Legrosszabb a helyzet, amikor amiatt halljuk a súrlódó, reszelő hangot, mert elfogyott a fékbetétünk, és „vas a vason” eset áll fenn. Szerencsére manapság már különféle jelzőrendszerek vigyáznak arra, hogy ez ne forduljon elő, de mégis rendszeresen találkozunk ilyen esetekkel.
Figyeljünk, mert a fék zajok veszélyesek is lehetnek!

CSIKORGÓ, NYIKORGÓ, VISÍTÓ HANGOK

Általában nehéz megtalálni a visító hangok kiváltó okát, mivel sokféle probléma okozhatja, de mindenek előtt türelem kell hozzá!
A keletkező zajok miatt gyakran felelős a fékbetétért, de fékrendszer bármelyik részből származhat. A fékrendszeren belül teljesen normális, hogy némi rezgés van, de ez általában nem elég intenzív ahhoz, hogy hallható legyen vagy olyan frekvencia tartományban rezeg, amit az emberi fül nem észlel.

Az alábbi diagram mutatja a fékek esetében mérhető hangok fajtáit.

300Hz–ig „JUDDER”, alacsony frekvenciájú vibráció, mély hangokat és vibrálást észlelünk.
300 – 5000Hz „SQUEAL”, közepes frekvenciájú vibráció, visító hangok, vibrálást nem érzünk.
5000 – 12000Hz „SQUEAK”, magas frekvenciájú vibráció, vinnyogó hangok, vibrálást nem érzünk.
12000Hz –től „ULTRA-SOUND” nem hallható frekvencia tartomány.

Legtöbbször a visító, vinnyogó hangok okoznak fejtörést a jármű fékek esetében, de szerencsére a kellemetlen, zavaró hangokon kívül egyéb veszélyük nincs.
Sokszor előfordult már velünk, hogy több pontosan ugyanolyan autó közül egynek a féke visító hangot adott, míg a többi hangtalanul dolgozott. Többször volt olyan is, hogy hónapokig hallatszott az idegesítő visítás, majd egyik napról a másikra átmenet nélkül megszűnt.
Természetesen olyan esetek is vannak, amikor teljesen nyilvánvaló, hogy mi okozza a visító hangot.

Néhány jellemző okot felsorolunk:

• Nem megfelelően bejáratott fékbetét, ami nem teljes felületével fekszik fel a féktárcsára.
• Nem megfelelően bejáratott fékbetét, aminek felüvegesedett a felülete.
• Már bejáratott fékbetét, aminek túlterheléstől felüvegesedett a felülete.
• A fékbetét hátlapját, ami a dugattyúval érintkezik bekenték valamilyen kenőanyaggal.
• A féknyereg csapjait, csúszkáit nem tisztították és nem kenték meg, hogy könnyen mozogjanak.
• A féknyereg csúszkái ki vannak kopva és ez miatt billeghet, remeghet, rezonálhat.
• A féknyeregben nem megfelelően áll a fékbetét és billeghet, remeghet, rezonálhat.
• Új fékbetét hátoldalára nem ragasztották fel a rezgéscsillapító gumi lapokat. (amennyiben van ilyen)
• Új fékbetétre a régiről nem rakták át a hő elvezetésére szolgáló lemezt. (amennyiben van ilyen)
• Használt, de jó féktárcsa, aminek a barázdái miatt az új fékbetét még nem tud teljes felületével felfeküdni.
• Kivállasodott féktárcsa vállrésze miatt a betét nem tud teljesen felfeküdni a tárcsára.
• Túlságosan elvékonyodott tárcsa hajlamos a berezonálásra és ez is visító hangot adhat.
• A féktárcsa oldalütése nagyobb mint a gyárilag megengedett tűréshatár.

FÉKEZÉSKOR VALAMELY IRÁNYBA ELHÚZ

Minden esetben olyan hibára vezethető vissza, amely csak az autó egyik oldalán áll fenn.
Lehet túlfékezett a bal vagy a jobb oldali kerék vagy esetleg pont az ellenkezője, vagyis kevesebb fékerő hat valamelyik oldalra és ez miatt történik az elhúzás.

• Okozhat ilyen aszimmetrikus fékhatást egy fékfolyadék szivárgás, valamelyik oldali féknyeregnél, esetleg más kenőanyag féktárcsára vagy fékbetétre kerülése.
• Esetleg olyan elhanyagolt féknyergek is képesek megszorulni és az egyik oldalon másképp fékezni, mint a másikon, aminek a csúszó csapjai nincsenek bezsírozva.

Hasonló témájú cikkek itt: gyakran feltett kérdések »