A most következő írás a válaszunk Olvasónk nemrégiben küldött levelére, pontosabban a véleményünk a felújított motoros fékbetétek “kényes” témájával kapcsolatban. Ha nem olvastad az előzményeket, előbb kattints az előző linkre, és utána görgesd tovább ezt a cikket…
Spórolni sok mindenen lehet. Nem muszáj például háromrétegű, illatosított zsebkendőt vagy wécépapírt használni, hiszen fele annyiért is kaphatunk olyat, amely tökéletesen ellátja a feladatát. Tudjuk,
pórias a példa, de a motorozás világának egyes szegmenseire ugyanez igaz: mondjuk, ha lapra tetted a sarkon a műanyagrakétádat, akkor a törött idomaidat nem vagy köteles a méregdrága gyárival pótolni, hanem ott az utángyártott – akár kínai ABS műanyag garnitúra, a gyári ár töredékéből!
Amennyit egy gyári idomszettért kérnek, abból már réges rég egy másik motort veszel, szóval ilyen esetben érthető, ha gondolkodás nélkül kedvenc műanyagosodhoz szaladsz segítségért. Sőt, nem is kell feltétlenül újban gondolkodnod, hiszen sok mindent meg lehet csináltatni a motorodon – de ez nem mindenre igaz:, mert van amit tilos. Szerintünk ilyen a fékbetét is…
Egyszerűen ehhez a kidolgozását, előállítását és összetevőit tekintve kényes alkatrésszel nem kellene „mókolni” és maszekolni, főleg úgy, hogy nem több tíz-, csupán pár ezer forintos tételről beszélünk! A mostani motorok már olyan kifinomult fékrendszerekkel rendelkeznek, amikhez csak kiváló minőségű fékbetéteket szabad használni. Egy felragasztott és ki tudja, milyen összetételű anyagból készült betét teljesen tönkreteheti a rendszert…
Tudjuk, sokaknak ez a néhány ezer forintos kiadás is problémás lehet a borzasztó benzinárak és egyáltalán, a csekkek mellett, de a fék nem játék, nem is egy tuskó kétállású kapcsoló… A betét egy összetett rendszer eleme, amely a biztonság szempontjából talán a legfontosabb a
motoron – és aki ezt nem érti, annak akár százszor is el kell
magyarázni, hogy megértse!
Az egyik motoros ismerősöm egyszer kimondta a rideg, de őszinte valóságot, nem pont a fékbetétekkel kapcsolatban, de a lényeg ugyanaz: „Akinek nincs pénze gumira, az ne motorozzon – csak ha az élete nem drágább, mint egy új garnitúra” Pontosan ugyanez a helyzet a fékkel is: jó gumi és rendes fék nélkül egyszerűen kár elindulni, egyrészt mert élvezhetetlen, másrészt meg(élet)veszélyes.
Szinte majdnem mindent fel lehet újítani a motorodon, de csak akkor, ha elöregedett vagy elromlott. Ha elfogyott, akkor vége, és ÚJAT kell venni. Ahogy a gumit, úgy a fékbetétet sem újíttatjuk fel…
A legérdekesebb az egészben, hogy fékbetétből lehet többféle utángyártottat venni, ráadásul nagyon jókat is, egészen kedvező áron. Érthetetlen, hogy valakinek még ennek ellenére is van kedve ragasztott fékbetétekkel motorozni… Mi csak néztünk szép nagyokat a különböző kommenteket és a fórum hozzászólásokat olvasgatva, hogy mire nem képesek egyes emberek pár ezer forintnyi megtakarításért… Konkrétan kockára teszik az életüket, és nem, ez nem túlzás…
Mert persze, azzal is meg lehet állni, csak nem biztos, hogy a gyárival, vagy egy minőségi utángyártott betéttel nem két méterrel előbb sikerülne. Hadd ne ecseteljük, mi minden múlhat azon a két méteren… Az még egy dolog, hogy az endurósok ragasztattnak maguknak betétet, mert az ösvényen nehéz akkorát marni a karra, hogy „elengedjen a ragasztó” (bár mi ott sem bíznánk benne, sőt nem is ajánljuk senkinek). Vagy hogy ha a veteránosok – népiesen mondva – „ferodoloztatják” a dobfék betétet, illetve szebb nevén a fékpofát, azzal sincsen különösebb probléma. De utcai, tárcsafékes nagymotorra utólag ragasztott, felújított fékbetét…”mintha légpuskával lőnénk a száguldó vonatra”.
Ez utóbbi idézet nem igaz, hiszen nem biztos, hogy azonnal akkora különbséget érzünk, mint amennyi az árban van a „maszek” és a gyári között: „picit gyengébb” vagy „picit nehezebb adagolni”, de „fog ez!”… A baj csak akkor lehet, ha nagyon hirtelen nagyon nagy szükségünk lesz rá, és egyszerre kell nagyon jól adagolhatónak és bivalyerősnek lennie, mint itt:
Ezt a szituációt nem biztos, hogy ragasztott betéttel megúszta volna:
A különböző lelkes fórumozók beszámolója szerint már kétezer forint környékén kaphatóak házilag gyártott betétek, a valamilyen-akármilyen utángyártott, de új darab pedig nagyjából 5-6 ezertől indul. A kétes hatékonyságú felújított betét páronként tehát olyan 6-8 ezer forintos megtakarítást jelent.
Egy valamirevaló munkahelyen egy-két nap alatt azért megkeres az ember ennyit Magyarországon. Ne sajnáljuk kiadni ezt a pár ezret a kedvenc hobbinkra, de itt nem is erről van szó, hanem arról, hogy ennyit adjunk a biztonságunkra… Vegyünk ennyivel kevesebbért motort, ruhát, cipőt, akármit, de a jó fék az kell – és ennek alapfeltétele a „rendes” fékbetét. Nem mondjuk azt, hogy a ragasztottak között nem lehetnek jók, sőt jobbak, mint a legalja utángyártottak, csak hát nincsen rá garancia… Anélkül pedig nem szabad ilyen veszélyes sportot űzni, mint amilyen a motorozás.
Cikkünk kiváltó oka, az egyik ilyen “ragasztós” fórum egyik bejegyzésével zárjuk sorainkat:
“Az igazság, hogy tárcsafék betétet soha nem újíttatok fel senkivel, de fékpofát sokat. Kuplungot is csináltatok, nekem ezek teljesen beváltak.
De tárcsafék betéthez csak minőségi cuccot használok (lehetőleg nagyon minőségit…), mert az életem sokat ér. Uff”
Uff bizony, ehhez mi sem tudunk mást hozzátenni…
A fékszakértő véleménye
Elöljáróban annyit, hogy nem szeretnék okoskodni, meg bíráskodni, de ha már felkért a Tesztmotor szerkesztősége, akkor megpróbálok állást foglalni. De sértődés ne legyen ám….!
Elolvastam a különböző bejegyzéseket mindkét fórumon (Tesztmotor és Sportmotor), hogy felkészüljek a témából. Be kell vallanom, igencsak rácsodálkoztam a dologra. Azért “pártállástól” függetlenül be kell ismernünk mindannyiunknak, hogy ha ezt egy külföldi elolvasná (persze tőlünk nyugatabbra), akkor lenne ám csodálkozás…
Le kell szögeznünk, hogy egy olyan termékről van szó, ami még a fejlesztőmérnököknek is komoly kihívást jelent. Egyre gyorsabbak a motorok, ezzel párhuzamosan az elvárás, hogy csökkenjen a súlyuk és ezáltal mindenük egyre kisebb, beleértve a fékalkatrészeket is. Ebből egyenesen következik, hogy az egységnyi terhelés minden fékalkatrészen megnövekedett az utóbbi időkben.
Az általánosságoktól eltérve, ebben a konkrét esetben egy olyan sportmotorról van szó, amit gyárilag szinterfém fékbetétekkel szereltek és ennek megfelelően azzal is kell használni. Egyszerű ennek a magyarázata, mivel mindent ehhez a fékerőhöz méreteztek a tervezők.
A ragasztással készített fékbetét pedig nem szinter, hanem organikus alapanyag felhasználásával készült, ami messze elmarad minden szempont szerint az eredeti anyagtól. Sajnos, már itt elbukik az egész ügy, attól függetlenül, hogy a ragasztás jól vagy rosszul sikerült…
Nem akarnám most a súrlódási együtthatókat és a hővezetési tényezőket előhozni, de remélem ezek nélkül is elhiszi mindenki, hogy nagyságrenddel gyengébb egy organikus fékbetét, mint ami szinterfémből készült. Még akkor is, ha legmárkásabb anyagból készült az a bizonyos házi gyártmány.
A motorkerékpár fékbetéteket mára olyan anyagokból készítik, amilyeneket korábban csak az űrhajózásban ismertek
és azt a fogalmat, hogy ragasztás, már a hatvanas években elfelejtették, mivel az egész dörzsanyagot egyben sütik rá a hordozó fémlapkákra. Granulátumokból és különböző porokból állnak össze, a több száz tonnás nyomás hatására azok a “pogácsák”, amiknek a receptjét minden gyártó féltve őrzi.
Ráadásul már ott tartunk manapság, hogy a legprofibb szinterfémből készülő betéteknek is kevés a hőelvezetési és hőleadási képessége, a kicsiny méretei miatt. Ezért a gyártók már tuningolni kénytelenek a legjobb fékbetéteket is. Hőelvezető lemezek jelentek meg az utóbbi években a fékbetétek hátoldalán. Ami megint csak jelzi, hogy nem egyszerű a feladat.
Tehát nem az a tendencia, hogy egyre lazább dolguk lenne a fékbetéteknek!
Király László – EBC Brakes
Forrás: http://www.tesztmotor.hu/blog/hazilag_ragasztott_fekbetetet_ne_hasznalj
